Talán még emlékeztek, hogy pont két éve sürgősen kellett egy autó, hogy eljuthassak újdonsült munkahelyemre. Volt 2-3 napom venni egyet és hát nem szerettünk volna sokat költeni rá, úgyhogy vettem egy 10 éves Hyundai-t olcsóért (amúgy aki idekattint az újra elolvashatja az akkori cikket). Mai fejjel már tudom, hogy talán nem ártott volna kétszer annyit rááldozni és akkor talán ki is bír 3 évet. Ez ugyanis lényegében megadta magát.
Kisebb gondjai eddig is voltak, elég sokat kötöttem például a légkondira, de úgy egy éve elkezdett a motor is szarakodni. Konkrétan véletlenszerűen rázkódni kezdett, kimaradt pár ütem, alig akart gyorsulni, ilyesmi. Először azt hittem "darabos" a benzin, elkezdtem prémiumot tankolni bele, meg valami tisztító adalékot is, nem használt. A szervízben közölték, hogy akkor 2,000$-ért nagyon szívesen megcsinálják, ez több volt mint amit az autó akkor ért, úgyhogy valahogy kibírtam röhögés nélkül és megegyeztünk helyette egy olajcserében, az autó meg azóta is elkaristolt valahogy. Tulajdonképpen sokáig jól viselte, még mindig én voltam a leggyorsabb a városban (remélem lélegeztetőgépre költötték a 400+ dolláromat), de sajnos egy-két hónapja a beteg állapota olyan rosszra fordult, hogy már nem lehetett tolerálni. Elég küzdős volt már vezetni, folyamatosan rázkódott (főleg ha ment a légkondi), egyfolytában játszani kellett a pedálokkal, hogy legyen fordulatszám és szerintem megugrott a fogyasztás is. Hogy pontosan mi a baja azt speciel továbbra sem tudom, valszeg magyarul sem érteném, nemhogy angolul mikor magyarázza valami szaki. Szóval Bernivel egyetértettünk, hogy ez így nem mehet tovább, el kéne adni, mégpedig két hét alatt, mert akkor kéne befizetnem a következő fél év biztosítást.
Hát gyorsan elment, de nem azért mert annyira kapós volt. Megmutattam vagy 10 neppernek, még komoly ajánlatokat sem kaptam, merthogy öreg, kopott a festék, meg különben is manuális váltós. Úgyhogy ment fel a hirdetés az internetre, hátha valaki bevállalja. Bele is írtam a hirdetésbe, hogy a motor nem százas, felesleges lett volna megpróbálni elsumákolni, az első 10 méter próbaúton úgyis kiderülne. Azt mondjuk nem említettem hogy mibe kerülne megcsinálni, de például az első aki megnézte telibetalálta az összeget...
Szóval teltek a napok, a kezdő árszinteket én se gondoltam komolyan, nem is volt érdeklődő, mentünk lefelé gyorsan. Aztán a harmadik ember aki hajlandó volt megnézni el is vitte nyavalyás 1,000$-ért, hát buktunk rajta rendesen, de sajnos ez volt a realitás. A faszinak volt egy teóriája hogy mi lehet a baja, és úgy gondolta, hogy meg tudja csinálni fele annyiból és akkor 2,000-ért van egy autója aminek amúgy semmi más baja nincs és valszeg még évekig elmegy. Hát úgy legyen, remélem sikerül neki, kár lenne bezúzatni ilyen fiatalon, azért elég jól kiszolgált minket, beleraktam vagy harmincezret.
Közben persze kerestük az utódját is, ez volt a könnyebbik eset, én is meglepődtem hogy viszonylag olcsón (még tízezer alatt) egész tűrhető kocsikat lehet kapni. Kinéztem vagy egy tucatot, de végülis csak kettőt néztünk meg: egy Honda Accord-ot és egy Toyota Camry-t (ilyen otthon nincs asszem). Látatlanba a Hondát favorizáltam, de elég ütött-kopott volt és drágább is, a Toyotával viszont semmi baj sem volt, úgyhogy azonnal meg is vettük, most már 10 napja használom és eddig nagyon jó vételnek tűnik. Főbb paraméterei: 8,000$, 2005-ös évjárat, 2.4 liter benzines, 150 lóerő, 123,000 km, automata váltó. Ez utóbbit elég könnyű megszokni, a mindennapi araszolásban elég praktikus, mondjuk én nem telesen így váltanék, de mindegy. Szóval ez itt egy teljesen átlagos autó, jó nagy kényelmes benzines sedan, hát itt nem Suzukik mászkálnak. Sajnos nem találtam sok statisztikát, csak annyit hogy a legnépszerűbb márka a Toyota és az autók 80%-a benzines. Párszáz dollárért ki kell cserélni dolgokat majd januárban, de még úgy sem lesz kétmillió, nem tudom ezt meg tudnám-e csinálni otthon.
Azt azért most is megemlíteném, hogy milyen egyszerű az autóvásárlás. Eredetiségvizsga, zöldkártya, törzskönyv, teljesítményadó, csipkebokorvessző. Na ezek itt nincsenek. Kitöltöd a vételi szerződést, van egy egyszeri regisztrációs díj (cirka 40-50 ezer Ft), tíz perc az okmányirodában, azt kész. Utána csak félévente a kötelező biztosítás (vagy valami olyasmi). Tényleg csak pénzkérdés, nincs semmi felesleges bürokratikus marhaság. És még olcsóbb is. Ja a fotók:
Előtte:
Utána:
Tetszik ez a hozzáállás. Megveszed, kicsengetsz egy kis átírási költséget (regadót vagy mit) és már mehetsz is. Minek túlbonyolítani?
VálaszTörlésA Hyundai.... Persze buktatok rajta, de azért 30e km-t beletettél a 2 év alatt amíg nálatok volt. És még így sikerült eladni. Azért ez pozitívum :) Jobb, mint ha tömegközlekedni kellett volna :)
Jó olvasni a posztjaitokat. Párommal mi is készülünk jövő szeptemberben Perth-be. Addig is igyekszünk minden fontosat magunkba szívni. Jó, hogy vannak ilyen emberek, mint Ti. Rengeteget segítenek ezek a blogok! :)
Nagyon örülünk, hogy hasznosnak találjátok a blogot. Sok sikert a kijövetelhez!
TörlésNagyon jó ez a blog.A párommal és a gyerekkel mi is gondolkodunk a kiköltözésen 1-2 éven belül.
VálaszTörlésSok sikert hozzá!
Törlés