2011. december 15., csütörtök

Jet skizés Lancelinben

Hát ide is eljutottunk végre. Na nem azért nagy szám ez, mert Lancelin messze van; 130km-re északra van Perthtől. Inkább a sokszori próbálkozás miatt maradt emlékezetes. Először februárban merült fel az ötlet, mikor Anne (a kanadai lány) húga volt itt látogatóban, hogy el kéne vinni homokboardozni; Lancelin ugyanis a homokbuckáiról híres.

2011. december 11., vasárnap

Sydney falatok

A Sydney-sorozat lezárásaként gondoltuk, hogy felpakolunk pár fényképet mindenféle kajáról amit útközben ettünk. Na nem mintha Michelin csillagos alkotásokról lenne szó, mégcsak nem is helyi specialitások (olyan az ozziknak nem sok van), egyszerűen csak finomak és emlékezetesek voltak. Vágjunk is bele mert most jöttünk jetskizésből és mindjárt elalszok, tehát képet megnéz, kommentet elolvas.

2011. december 4., vasárnap

Blue Mountains

Sydney nyugati szélétől kb. 50 km-re kezdődik a Blue Mountains, azaz a Kék Hegyek. A központból 2 órás vonatúttal lehet eljutni a 100 km-re található Katoomba nevű kisvárosba, mely a leglátogatottabb a Blue Mountains nemzeti parkban. Egy életkép a vonatútról; a Perth-i szép modern vonatok után kicsit csalódás volt a bőrülés és szemét (ez egy reggeli járat volt, tehát viszonylag tiszta, de azok a vonatok, amelyek este érnek be a városba, már egytől egyik tele vannak szeméttel).

2011. november 28., hétfő

Sydney - külvárosok

A központban lévő látnivalók után nézzük, mire jutott időnk a külvárosi látnivalók közül. A könnyebb tájékozódás érdekében íme egy térkép:

2011. november 14., hétfő

Sydney: látnivalók a városközpontban

Attila bevezetője után térjünk rá arra, hogy mit is láttunk Sydney-ben. A könnyebb tájékozódás érdekében íme egy térkép azokról a helyekről, ahova ellátogattunk a pár ott töltött nap során.

2011. november 10., csütörtök

Sydney beharangozó

Most, hogy már több mint egy éve itt vagyunk, eljutottunk végre ide is, Ausztrália fővárosába. Na jó, nem az, aki azt hitte, annak jár az 1-es, leülhet. Már ideje volt kicsit kimozdulni, Kuala Lumpur óta csak a környéken voltunk, az meg mégiscsak 5 hónapja volt, válság van, na. Amúgy hosszú hétvége volt, egyrészt, mert itt csúcstalálkozott párszáz fejes a volt brit gyarmatokról, másrészt mert a királynő szülinapját is éppen ilyenkorra tették. Szegény biztos meg lehet zavarodva, már arra sem emlékszik pontosan senki, hogy mikor született. Egyébként Őfelsége is itt volt a városban haknizni, mi meg inkább elhúztunk a sziget másik végébe.

2011. november 6., vasárnap

Bálnalesen

Az év nagy részében a Déli Óceánban élő bálnák elindulnak északra, a melegebb vizekbe párzani, majd augusztus és október között térnek vissza újból délre, s így ez az időszak kitűnő alkalom arra, hogy a turisták megcsodálják ezeket a hatalmas állatokat. Nyugat Ausztrália partjainál hosszúszárnyú bálnát (humpback whale), déli simabálnát (Southern right whale), és kék bálnát (blue whale) lehet megfigyelni.

A nap

2011. október 16., vasárnap

Költözés

Úgy nézem két hónapja volt az utolsó bejegyzés egy három hónapja történt eseményről, erre nincs mentség, valóban szánalmas. Kifogásnak tudnám felhozni, hogy nem történt semmi, illetve hogy iszonyat lusták vagyunk. Ez így mondjuk nem igaz (mármint a mondat első fele), ha nagyon akarom azért volt két említésre méltó esemény, és igen, most az egyikről lesz szó.

2011. augusztus 21., vasárnap

Caversham vadaspark

Még július végén voltunk a Caversham vadasparkban, azóta viszont túl vagyunk egy költözésen, ami elég sok pakolással és takarítással járt, illetve netünk sem volt majdnem két hétig, szóval kicsit elmaradt a blogírás

2011. július 17., vasárnap

Carbon tax

Sokat gondolkoztam írjak-e erről, mert rengeteg okos ember meg hülye politikus vitatkozik itt rajta évek óta, és tíz éven belül el sem lehet dönteni kinek lesz igaza. Nem vagyok a téma nagy szakértője sem, simán lehet hogy félreértek valamit vagy átsiklok felette. De mivel mindig is felületes ember voltam, hát gondoltam miért ne, legfeljebb hülyeséget fogok írni. Meg leginkább azért, mert felmegy a vérnyomásom ha belegondolok abba a demagóg nemtörődömségbe, ahogy az ausztrálok gondolkodnak erről a témáról és a világban betöltött szerepükről.

2011. július 10., vasárnap

Leltár az aranybányában

Azon cégek esetében, melyeknek van készlete, ez általában jelentős, ezért a könyvvizsgálónak meg kell bizonyosodni, hogy tényleg létezik az a készlet amit kimutatnak a könyvekben, és hogy pontosan tartják-e nyilván. Ezért aztán hozzátartozik a munkánkhoz, hogy elmegyünk az év végi leltárakra és leellenőrizzük amit az ügyfél számolt. Ezt persze általában a „fiatalok” csinálják (én sem voltam már leltárazni úgy 3 és fél éve), mivel nem a legnehezebb feladat, és hát valljuk be, néha szívás (pl. december 24-én; szilveszter délután; éjjel; amikor a kiskereskedelmi diszkont-lánc ajtaját majdnem rátöri az emberre a dühödt nép mivel elhúzódik a leltár; -20 fokban kb. 10 méter magasan az almasűrítmény tartály tetején, süvítő szélben; és még sorolhatnám…).

2011. június 30., csütörtök

KPMG hírek

Nagy hír van munkatéren, immár másodszor léptettek elő, mióta itt vagyok. Viszont mivel nagyon rég nem írtam a KPMG-ről (még az első előléptetésemről sem), így kezdjük kicsit korábbról…

2011. június 16., csütörtök

Kuala Lumpur #3: látnivalók

Hát miket is lehet látni Kuala Lumpurban? Leginkább épületeket. A város összességében szerintem jól néz ki, mivel az épületek nagy része viszonylag új, és sok a zöld terület is. Ez a kilátás a hotelszobánkból (a 25. emeleten laktunk); látni azért pár darut, hiszen az építkezés folyamatos, de legalább nem gyalultak le minden fát, és ha nem párás az idő, még a város melletti hegyeket is lehet látni:

2011. június 13., hétfő

Kuala Lumpur #2

És akkor jöjjön a meló része, mégiscsak ez az oka, hogy ide eljutottunk. A cégnek van egy irodája a központban, illetve van a gyár, ami viszont jó messze, Port Klangban van. Ide mentünk kedden-szerdán, jó 75km a szállodától, majdnem 1 óra taxival, visszafelé még több, nem volt kellemes. Ez a hely egy kikötő melletti ipari park, amit a kormány fejlesztett fel, hogy majd sok befektető biztos odamegy. Nem jöttek, pár közepes cég mellett mi vagyunk a legnagyobb cég itt. Szóval annyira nem volt jó biznisz az államnak, a kilométer hosszan felhúzott gyárcsarnokok, ahová elméletileg csak be kéne költözni a cégeknek, azok üresen állnak. Ebből jó kis korrupcióval megspékelt botrány is lett, az akkori ipari miniszter éppen az ítéletre vár.

2011. június 11., szombat

Kuala Lumpur #1

Nem mostanában volt, hogy írtunk valamit, de Bali óta túl sok minden nem történt, talán csak annyi, hogy beütött a tél, amikor sok mindent nem is lehet csinálni. Nem mintha hideg lenne, nappal van 20 fok is, de ilyenkor azért néha esik, van hogy egész nap. Na de kit érdekel ez, mikor itt most Kuala Lumpur-ról lenne szó, merthogy közben mellékesen oda is eljutottunk. Akinek esetleg nem annyira ismerős mint mondjuk Miskolc, ez Malajzia fővárosa, külvárosokkal majdnem 6 millió lakos, felhőkarcolók, 66 pláza, ilyesmi.

2011. május 19., csütörtök

Bali: túra a sziget déli részére

Még egy egész napos kiránduláson voltunk Balin, amiről még nem írtunk: körbejártuk a sziget déli csücskén található Bukit félszigetet. A forma ugyanaz volt, mint az előző kiránduláskor, tehát mi ketten kaptunk egy autót sofőrrel és idegenvezetővel.

2011. május 15., vasárnap

Bali állatkert

Miután kipihentük a fárasztó egész napos kirándulásunkat a sziget közepére, újabb program után néztünk. Viszonylag sok állatpark van Balin, az állatkerten kívül van többek közt hüllőpark, madárpark és szafari park. A szafari park elég új, és nagyon dicsérték a neten. Mi a pici és lerobbantabb állatkertet választottuk, mivel azt olvastam, itt sok állatot meg lehet fogni. Gondoltuk, ha lesz kedvünk, majd elmegyünk még a szafari parkba is egy másik nap.

2011. május 8., vasárnap

Bali: túra a sziget közepére

Miután péntek késő este megkérkeztünk Balira, szombat délelőtt kicsit körülnéztünk a városban, majd pedig lementünk a tengerpartra pihenni, és eldönteni, hova is menjünk először kirándulni. Már otthon kiválasztottam a helyeket, ahova el szerettem volna menni, szóval nem volt nehéz a döntés. Mindenképpen szerettünk volna raftingolni, és találtunk egy olyan programot, ami a raftingot összekötötte egy kisebb szigettúrával, tehát ezt választottuk. Árban is jól kijöttünk, a rafting magában 30 dollár lett volna, az egész napos programmal, ebéddel és vacsival együtt pedig 55. Ez még európai színvonalon is jó ár szerintem; emlékszem, nyáron Tenerifén egy buszos szigettúra 75 euró lett volna fejenként – nem is szoktunk ilyeneken részt venni, mindig autót bérlünk, de ahogy Attila már írta 2 bejegyzéssel korábban, itt ezt nem akartuk megkockáztatni. Egy dolog, hogy nagyon veszélyesen közlekednek, de mint utóbb kiderült, útjelző táblák egyáltalán nincsenek, tehát esélyünk sem lett volna bármit is megtalálni.

2011. május 5., csütörtök

Bali: a hotel és az óceánpart

Mint ahogy Attila már írta, utazásunk Balira pont húsvétra esett. Ausztráliában már nagypéntek is munkaszüneti nap, és mivel idén az április 25-én ünnepelt ANZAC nap (Australian and New Zealand Army Corps; az első világháborúban harcolt ausztrál és az új zélandi katonákról emlékeznek meg ilyenkor) húsvéthétfőre esett, így a húsvéthétfőt kedden adták ki szabadnapnak. Így mindössze 3 napnyi szabit kellett kivenni ahhoz, hogy legyen 10 napunk egyben.

2011. május 4., szerda

Bali bevezető

Jó régen jelentkeztünk megint, de hát húsvét volt közben, amit jól megünnepeltünk azzal, hogy elmentünk az ausztrálok kedvenc nyaralóhelyére, Balira. Úgyhogy a húsvétot annyira nem vettük észre, bár a sonka azért hiányzott, de legalább a locsolás idióta szokását sem ismeri ott senki. Szóval most egy kis bevezető lesz a szigetről, aztán majd Berni belemerül a részletekbe is, most egy darabig lesz miről írni.

2011. április 13., szerda

Margaret River: szörfverseny és egyebek

Margaret Riverben voltunk már egyszer, ez volt a karácsonyi nagy déli túránk utolsó állomása. Ez a Perthtől 270km-re délre fekvő kisváros két dologról híres: a borászatról és a szörfről. Attila legnagyobb bánatára nem az első miatt mentünk vissza...

2011. április 4., hétfő

Delfinlesen

Mindig is nagy álmom volt delfinekkel találkozni medencés delfinshow-n kívül. Ausztráliába érkezésünk után nem sokkal hallottam a Monkey Mia nevű helyről, ahol minden reggel a sekély vízben etetik a "vad" delfineket, és ezt közelről meg lehet nézni. A gond csupán annyi, hogy ez a hely 860 km-re északra van Perthtől, tehát egy hétvégébe nem fér bele... Aztán hallottam, hogy a környéken is vannak jó delfines programok, delfinnézés hajóból, sőt, delfinekkel úszás is. Szülinapom előtt két héttel meg is kérdeztem kedvesemet, van-e ajándékötlete, mert ha nincs, szívesen vennék egy delfinekkel úszást. Hát már kitalálta, hogy telefont kapok. No nem baj, gondoltam majd az ő szülinapjára...

2011. március 23., szerda

Repülés

Úgy néz ki sikerült egy hónapos szünetet tartani, jó hír viszont, hogy ebből két hétre van mentségünk. Mégpedig az, hogy otthon voltunk, és nem gondoljuk hogy a nagy magyar valóságról kéne bármit is írjunk, azt minden kedves olvasónk szabadon átélheti nap mint nap. Csak annyit, hogy sikerült találkozni sok ismerőssel, rokonnal, ex-kollégákkal, haverokkal, satöbbi, majdnem felkerültem a májtranszplantációs listára is, tehát jó volt kicsit fagyoskodni, na. Most egyébként arról fogok kicsit értekezni, ami mindenkinek az első kérdése volt, hogy milyen is volt a repülés. Úgyhogy akik már voltak hasonló hosszú úton a levegőben azoknak nem lesz túl érdekes, bocsi.

2011. február 18., péntek

Mindennapok

Hát a januári dömping után már elég régen jelentkeztünk, leginkább azért mert nem történt semmi érdekes. Aztán eszembe jutott, hogy a semmiről is lehet írni, elég jól ment az egyetemen is, úgyhogy arról lesz szó, hogy mégis hogyan telik egy hetünk, mit lehet itt csinálni, ilyesmi.

2011. január 29., szombat

Swan Valley

Január közepén egy régóta esedékes programot sikerült végre megejteni, elugrottunk egy délutánra Perth házi borvidékére, melyet a folyóról Swan Valley-nek neveztek el. A központtól úgy 25km-re keletre kezdődik a borvidék, ami állítólag egy völgy, bár én csak a síkságot láttam belőle. Van itt egy rakás kisebb-nagyobb borászat, házi sörfőzdék, csokigyárak, szép rendezett környezet, komoly marketing, szóval lehet itt egy kis turizmust csinálni. Ha meg valamit lehet, azt errefelé meg is teszik, úgyhogy vidáman el lehet itt tölteni egy napot, aztán máskor még egyet anélkül, hogy kétszer ugyanoda mennél. Minden borászat egész héten nyitva, csekély összegért vagy ingyen lehet kóstolni amennyit akarsz. Aztán persze lehet is venni, de különösebben nem várják el.

2011. január 24., hétfő

Tenisz Hopman kupa

Minden év január első hetében Perthben rendezik meg a tenisz vegyescsapatok bajnokságát, a Hopman kupát. 8 országot összesen 16 játékos képvisel, én a Szerbia - Ausztrália meccset néztem ki magamnak, mivel szerintem itt volt a legtöbb nagy név, még ha nem is mindenki épp most éli meg karrierje csúcsát. A játékosok a következők voltak:
  • Novak Djokovic: jelenleg 3. a világranglistán, egy Grand Slam győzelme van (Ausztrál Open 2008)
  • Ana Ivanovic: volt világelső, egy Grand Slam győzelme van (Roland Garros 2008)
  • Lleyton Hewitt: volt világelső, két Grand Slam győzelme van
  • Alicia Molik: ő volt a legkisebb név, régen sokat vártak tőle az ausztrálok, igaz karrierje csúcsán a 8. helyig jutott a világranglistán

2011. január 22., szombat

Denmark és Margaret River

Albany-tól 55km-re keletre található Denmark nevű kisváros. Eredeti terv szerint megszálltunk volna itt egy éjszakára, mivel úgyis útba esik hazafele menet, de már minden kemping foglalt volt, így maradtunk plusz egy éjjelt Albanyban, és csak átugrottunk Denmarkba.

2011. január 15., szombat

Albany

Esperance-ból nyugatra indultunk, és egy 480 km-es út után megérkeztünk a 30.000 lakosú Albanyba. Megtettük a Záhony - Hegyeshalom távolságot úgy, hogy 3 lakott településen haladtunk át, összesen kb. 500 lakossal. Utunkat egy kígyó bánta meg, aki rosszkor és rossz helyen próbált meg átmenni az úton.

2011. január 9., vasárnap

Esperance

Kalgoorlie után utunk délre, a Déli Óceán partján fekvő 10.000-es lakosú Esperance-ba vezetett. Itt álljunk is meg egy pillanatra. Nem tegnap volt már, de én még úgy tanultam az általános iskolai földrajz órán, hogy 3 óceán van: a Csendes, az Atlanti és az Indiai. Azt is tanultunk, hogy a Jeges tenger nagysága alapján lehetne óceán, de azért mégis tengernek hívjuk. Ebben a tudatban éltem egészen addig, amíg nem jöttünk Ausztráliába, itt hallottam először a Déli Óceánról, ami Ausztrália partjaitól délre fekszik, és körülveszi az Antarktiszt.

2011. január 6., csütörtök

Wave Rock és Kalgoorlie

A túra első állomása Perth-től 400 km-re, a Hyden falu melletti Wave Rock nevű látványosság volt. Valamiért "hullámsziklának" nevezik, talán ezért:

2011. január 4., kedd

Déli túra

Már tíz perce azon gondolkozok hogy kezdjem, úgyhogy inkább csak csapjunk bele, mellesleg BUÉK minden kedvetlen olvasónknak! Szóval mikor odahaza, az első csillagszórók fényénél, a zselés-szaloncukros bejgli véletlenül beleesett a halászlébe (tudom, Petőfi elbújhat) akkor mi már bőven úton voltunk, megkezdtük tíz napos autós körutunkat az Ausztrália nevű kontinens délnyugati csücskében. Rájöttünk, hogy ez egy büdös nagy ország. Ránézésre kis területet jártunk be, de így is végül 3.171 km-t sikerült megtenni. A kocsi végülis túlélte, még a fogyasztás is lement 8 alá, habár a légkondi félúton megadta magát. Ez elég kellemetlen, errefelé a túlélést befolyásoló tényező tud lenni. Meg iszonyú dzsuvás lett, és mivel eső pár hónapig nem várható, komolyan gondolkozok rajta, hogy lemosatom. Az útvonal nagyjából így nézett ki, sok helyen jártunk, úgyhogy lesz még egy pár cikk a témában.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...