Szingapúr #2: látnivalók

Már jó régen adós vagyok ezzel a bejegyzéssel, mert nem tegnap volt már, hogy Szingapúrban voltunk. De ami késik nem múlik...

A bevezetőből kiderült már, hogy nekünk nagyon tetszett Szingapúr (azóta is a kedvenc ázsiai városunk). Sok mindent is lehet itt csinálni, a két és fél nap közel sem volt elég mindenre, és ez az a város, ahova szívesen visszamennénk.

Érkezésünk (és pár óra alvás után) rögtön célba vettük a talán legismertebb szingapúri látványosságot, a Marina Bay Sands-t. Ez egy hotel, kaszinó, konferencia- és bevásárlóközpont egyben, mindössze pár éves (2011-ben nyílt meg), és arról híres, hogy a három épületrész tetején van egy hajót mintázó terasz, rajta medencével.

Marina Bay Sands

Szolgálati közleményként mondanám azoknak, akik esetleg eljutnak ide, hogy nem a kilátóba kell felmenni, hanem a Ku De Ta bárba. A kilátóból is biztos nagyon szép a kilátás, viszont az egy emelettel a medence alatt van, így a fő látványosságról lemarad az ember. Ezen kívül pedig ugyanannyi pénzért, mint a belépő kerül a kilátóteraszra, lehet venni egy sört a bárban, amihez jár chips és jó zene is, szóval az egész sokkal hangulatosabb. Ráadásul ha épp elered az eső (mint történt ez sajnos velünk is), nem kell a teraszon ázni.

A híres medence a Marina Bay Sands tetején, kilátással a városközpontra

Szingapúr "külváros": rengeteg ház, park, tengerpart, teherhajók

A Marina Bay Sands mellet közvetlenül található a szintén vadiúj, 2012-ben nyílt botanikus kert, a Gardens by the Bay.

Kilátás a Gardens by the Bay-re

Ide már jobb időben mentünk vissza, és az óriási kertbe ingyenes a belépés, az üvegházakba viszont már fizetni kell. Pár dollárért van kisvonat, amivel körbevisznek a parkban; erre be akartunk nevezni, de azzal nem számoltunk, hogy indokolatlanul korán befejezik a vonatozást; pedig volt vagy két óra a naplementéig, mikor oda értünk.

A Gardens by the Bay szuperfái

Szuperfák, háttérben az egyik üvegházzal

A híres „pálmafákra” azért még fel lehetett menni, szóval ezt nem hagytuk ki. Ezeket angolul supertree-nek, azaz szuperfának hívják, 25-50 méter magasak, különböző növényekkel vannak befuttatva, és még esővíz gyűjtő és napelem is van rajtuk.

Háttérben a Marina Bay Sands

A két és fél napunkat szinte végig gyaloglással töltöttük, hiszen a modern részek mellett az itt élő etnikumoknak is van saját negyede, természetesen saját jellegzetességekkel.

A város egyik jelképe a Merlion szobor, mely az öbölben, közvetlenül a városközpont mellett található.

Merlion szobor, háttérben a Marina Bay Sands, bal oldalon pedig a Művészettudományi Múzeum

A vízköpő funkcióját kihasználva lehet vicces képeket készíteni...

"Na de Attila!!!!"

Tettünk egy elég hosszú sétát a központból indulva a Szingapúr folyó partján – a modern központi rész mellett kezdődik a történelmi, gyarmati negyed.

A Szingapúr folyó

A folyóparton található az úgynevezett gyarmati negyed

A Clarke Quay az éjszakai élet egyik központja

Sétáltunk a kínai negyedben (Chinatown) is. Van itt kínai piac, csicsás és kevésbé csicsás templom, és rengeteg lámpa kiaggatva az út felett.

Kínai negyed utcarészlet: rengeteg árus, színes zsalugáterek, és sok lampion

Az egyik giccses templom a kínai negyedben: Sri Mariamman templom

Egy kevésbé giccses templom a kínai negyedben: Tian Hock Keng templom

Az indiai negyedbe (Little India) főleg az evés miatt mentünk, de azért itt is körbenéztünk picit.

Indiai negyed utcarészlet

Indiai piacon

A városközpont éjszakai kivilágításban is nagyon szép látványt nyújt.

Előtérben a Merlion szobor, háttérben a Marina Bay Sands

A Forma 1-es célegyenesben; háttérben a Singapore Flyer óriáskerék

Szingapúr riviérája és játszótere a Sentosa szigeten található. Itt is el lehetne tölteni egy egész napot, kipróbálni a vidámparkokat, van akvárium, és még sok minden más, lehet strandolni is – de persze nekünk itt is csak pár óra jutott.

Sentosa sziget

Sentosa sziget

Eljutottunk kontinentális Ázsia legdélibb pontjára is. Ez számomra egy picit érdekes, mert ugye Szingapúr is már egy sziget, Sentosa pedig attól délre egy másik sziget, és ahol kijelölték kontinentális Ázsia legdélebbi részét, az egy harmadik szigeten van, ahova Sentosáról egy keskeny függőhídon lehet átsétálni. Szóval nem értettem, hogy lehet a kontinens legdélebbi pontja 3 szigetre a kontinenstől, de biztos ennek is megvan a geológiai magyarázata.

Kontinentális Ázsia legdélebbi pontja

Mivel Attila erősen érdeklődik a történelem iránt, ellátogattunk a Canning erődbe is. A 2. Világháborúban, amikor a japánok megtámadták Szingapúrt, a hadsereg vezetősége itt húzta meg magát. Vezetett túra keretében le lehet menni a föld alatti erőműbe, ahol elmesélik a háború történetét. Vannak viaszbábúk, és meg lehet hallgatni, hogyan tanácskoztak a tábornokok, amikor úgy döntöttek, megadják magukat a japánoknak. Azért szeretek ilyen helyekre járni Attilával, mert ő mindig ismeri a háttértörténetet, így nem csak a túravezető nézőpontját hallgathatom meg. Például a vezető úgy adta elő, hogy Percival főparancsnok egy hős volt, és nem volt más választása, mint megadni magát; aztán megkérdeztem Attilát, hogy mi erről a véleménye: ha igazán nagy hős lett volna, nem hagyta volna, hogy a japánok végigverjék az egész maláj félszigeten.

Fort Canning erőmű

Elmentünk még egy másik világháborús emlékműhöz is, de ez nem volt túl nagy szám.

War Memorial Park: II. Világháborús emlékmű

Szingapúr leghíresebb utcája az Orchard Road, ami tömve van plázákkal. Nem shoppingolni mentünk, de azért egybe betértünk mi is, és sikerült is venni két pár cipőt jó áron. Az Orchard Roadról viszont nincs képem.

Még egy nagyon híres látnivaló van Szingapúrban, az éjszakai szafari az állatkertben. Ide el szerettünk volna menni, viszont nagyon messze van a központtól, metróval és busszal kb. másfél óra alatt tudtunk volna eljutni oda, és hát éjszakai replülőút, valamint egész napos gyaloglások után erre már nem nagyon volt erőnk. A szafari abból áll, hogy éjszaka, amikor az állatok aktívak, kisvonattal viszik körbe az állatkertben a látogatókat, és eközben a nagyvadak szabadon sétálnak, nincsenek bezárva. Sokak szerint óriási élmény, de munkatársam például azt mondta, hogy ő volt, és szinte alig látott állatot. Na mindegy, legközelebb azért elnézünk ide is.

És végezetül megemlíteném még Szingapúr repterét, Changit. Tele van orchidea kertekkel és halastavakkal, és ami még jobb, vannak ingyenes lábmasszírozó gépek. Már jópárszor megfordultunk ezen a reptéren, de eddig csak egyszer volt időm ezeket használni, de akkor nagyon jól esett!

Changi reptér