Szóval Új-Kaledónia a korallokról híres, ezért mindenképpen el szerettünk volna menni hajós kirándulásra. Viszont sajnos az első pár nap gyönyörű napsütése után elromlott picit az idő: hideg egyáltalán nem volt, viszont felhős volt minden nap, ezért úgy döntöttünk, hogy a hajós kirándulást elhalasztjuk a második hétvégére, és inkább autóval körbenézünk a szigeten.
Mivel nem volt tervezett a kirándulás, előző este gyorsan kinyomtattam pár fejezetet egy útikönyvből, és átnéztem, hogy miket szeretnék megnézni. Mi a sziget déli részén voltunk (a lenti térképen a kék pöttyök sokaságánál van Noumea, a főváros). Az útikönyv alapján elterveztem, hogy felmegyünk a Turtle Bay (Teknős öböl) nevű helyre (kék pötty a sziget közepén), majd átmegyünk a sziget túloldalára, mert ott vannak az érdekesebb dolgok.
A sziget egyébként nagyon szép, sok hegyük van, és minden gyönyörű zöld. (Na a lenti képen az út mellett nem éppen gyönyörű zöld a fű, de higgyétek el, a hegyek tényleg nagyon szépek!)
Elkövettem azt a hibát, hogy nem néztem meg a térképet a neten, csak az útikönyvben, és hát a sziget kicsit nagyobb, mint ott látszott... A Turtle Bay-t én kb. 100 km-re tippeltem, hát 200 lett belőle. Szóval itt megálltunk egy órát fürödni, és az utat a sziget másik felére már nem vállaltuk be.
Ez a Turtle Bay, ahol teknősöknek kellene lenniük:
Annyit kell tudni, hogy tavaly óta kicsit megszállott vagyok a teknősökkel. Voltunk Zakynthoson, ahol szintén elég sok teknős van. Be is fizettünk egy hajós kirándulásra, akik nem garantálták, hogy látunk teknőst; viszont azt elfelejtették mondani, hogy nem is próbálnak meg keresni egyet. Szóval hazafelé szerintem mi voltunk az egyetlenek a repülőn, akik nem láttak a nyaralás alatt teknőst, és azóta minden vágyam, hogy ezt bepótoljam.
Mivel a szigetet korallzátony veszi körbe, a tenger általában nagyon csendes. Itt viszont pont van egy "lyuk" a korallban, így a partszakaszon jó nagy hullámok vannak. Na hát a teknősök sem hülyék, ha mehetnek szép nyugis vizekre, miért jönnének ide? A találkozás a teknőssel így elmaradt; még egy hetet kellett várni rá. :)
Út közben gyönyörű világoskék vizet láttunk, és ezt mindenképpen meg akartuk nézni. Az út jó pár kilométerre haladt a parttól, és nem sok lehetőség volt lemenni. Találtunk végre egyet, ami őslakos táborokhoz vezetett; féltünk is, nehogy bántsák a betolakodókat. Leérve a partra sajnos szembesültünk vele, hogy a korallzátony itt sem közvetelnül a part mellett van, a szép kék víz jóval arrébb volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése