2011. február 18., péntek

Mindennapok

Hát a januári dömping után már elég régen jelentkeztünk, leginkább azért mert nem történt semmi érdekes. Aztán eszembe jutott, hogy a semmiről is lehet írni, elég jól ment az egyetemen is, úgyhogy arról lesz szó, hogy mégis hogyan telik egy hetünk, mit lehet itt csinálni, ilyesmi.
A dolgos hétköznapok semmiben nem különböznek az otthonitól. De tényleg. Mi is dolgozunk mint mindenki más, ami hol elviselhető, hol meg szenvedés, de gondolom ez senkinek nem újdonság, a munka az itt is csak munka, nem valami rózsaszín habostorta. Tehát felkelünk olyan fél nyolc körül, kávé a szervezetbe (még ugyanolyan kávéfőzőt is vettünk mint ami otthon volt és a posta nem volt képes elhozni), meg valami gyümölcs azt húzás. Én kicsivel 8 előtt már indulok is, Berni meg ki tudja mikor fejezi be a reggeli rituálét a fürdőben. Mondjuk ő legtöbbször valahol itt a városban dolgozik, úgyhogy relatíve hamarabb odaér, nekem 20-30 perc autózás amíg megteszem azt a 15 km-t a semmi közepére. Aztán dolgozunk, ezt a részt most kihagyjuk.
Én mostanában nem halok bele a melóba, úgyhogy szigorúan nyolc óra után már indulok is a dögmelegben haza, 5-re otthon vagyok. Kivéve ha tankolok vagy bevásárolok hazafelé, amit leginkább egy útbaeső plázában szoktam lerendezni. Mondjuk sok minden már nincs nyitva öt után, max a szupermarketek, de végülis a többi nem is érdekel. Ha nem túl húzós, akkor azért fél 6 körül Berni is hazaér, vagy kicsivel később, bár neki azért voltak kemény melói. Aztán általában eszünk valamit, utána netezünk, sorozatokat nézünk, éjfél körül meg lefekszünk. Kivéve ha esemény van, például Berni jár röplabdázni kedden meg csütörtökön, hétfőn-szerdán meg néha elmegyünk teniszezni.
A péntek (alias kisszombat) megint más történet, meló után általában megyünk kocsmázni. Na most ezt nem úgy kell elképzelni mint otthon, hogy hazamegyünk, bemelegítünk, aztán este 8-9 körül összejövünk a haverokkal. Itt addigra már néha otthon vagyunk. A "meló után" szó szerint értendő, 5 órakor már minden hely tömve van, nézik a meccset, vedelik a sört, aztán 7 után elkezdenek hazaszállingózni. A keményebb arcok talán húzzák éjfélig is, ekkor majdnem minden bezár, kivéve a zenés szórakozóhelyeket, ott meg el lehet képzelni az állapotokat ha a közönség 6-7 órával előtte kezdett el inni. Én ugyan még nem tapasztaltam, de állítólag mindennapos hogy seggrészegen összeverik egymást. Na szóval régebben Berni kollégáival iszogattunk, mostanában ez ritkább, inkább a kanadaiakkal szoktunk összejárni, általában elmegyünk valahova vacsizni is. Ez a sör-kaja kombó mondjuk halál drága tud lenni, de heti egyszer azért belefér. Szóval a péntek este a legjobb, bár ezek egész hétvégén vedelnek folyamatosan, főleg ha ünnep van.
Aztán eljött a hétvége, sok alvás, nyugalom, pihenés. Hát hogyne. Ahogy Bastogne védői üzenték a németeknek: „Frászt!” (ez nyilván mindenkinek megvan, Halál 50 órája, valaki?). Kelés nyolc körül, kávé, szendvics, hűtőtáska, naptej, azt húzás a strandra, 9-re ott vagyunk. Régen délután jártunk, de akkor rohadt meleg van vagy Berni szerint akkor nagyon fúj a szél. Erről mondjuk nem vagyok meggyőződve, de tény hogy délelőtt strandolni nem rossz. Ezt sokan gondolják így, tele van a strand. Meg állítólag a hullámok reggel jobbak, hát nem tudom, mi nem szörfözünk, viszont bodyboardozunk. Ez egy 2-3 vécédeszkányi műanyag, ami egyszerűbb mint a szörf, mert csak rá kell feküdni ha jön a hullám, azt elvisz 10-20 méterre. Meg tök olcsó is. Szóval a strandon nagyjából ezt szoktuk csinálni, már ha van hullám. Általában ide is együtt megyünk a kanadaiakkal, meg néha Andrásékkal is összefutunk, elvagyunk pár órát, aztán dél körül lelépünk, mert éhesek vagyunk vagy nagyon tűz a nap. Hazafelé beugrunk a magyar henteshez megvenni a heti betevőt, aztán vagy főzünk vagy nem.
Kis ízelítő: Trigg Beach Perth északi részén, 2011.02.19 9:00:


Ez pedig a boady board: az első videón én, a másodikon Berni látható:


Az elengedhetetlen "rash shirt", mely véd a leégéstől. Rash = kiütés; az eredeti ötlet az, hogy a szörfösöket védi a szörfdeszka által okozott bőrirritációtól.

Szombat az én sportnapom, 4-től majdnem 6-ig focizok, találtam egy társulatot akikkel tudok játszani, egész jók, persze egy pár kretén itt is van, meg az se jó ha 25-en vagyunk. Na most ez kábé 30-35 fokban történik, utána általában a 3 napos vizihulla is jobban néz ki nálam, de még lehet hogy jobban is érzi magát. Úgyhogy mivel ki vagyok száradva, meg mozdulni se tudok, innentől a szombat este megegyezik a hétköznap estékkel, lásd feljebb.
A vasárnap is hasonló, délelőtt strand, utána semmi, bár újabban szoktunk Max-éknél grillezni, vett egy rohadt nagy sütőt az erkélyre. Hát vagy főzünk valamit, általában ilyenkor van kedvem és időm rá. Néha bemegyünk a városba egy kávéra vagy venni valamit, de általában tényleg csak otthon gubbasztunk, és ezzel a világon semmi problémám nincs, kint ilyenkor rohadt meleg van, bent meg megy a légkondi.
Na ez volt egy átlagos hét, nem nagy szám tudom, de ez van, itt sem minden csak móka és kacagás, bár fizetésnapon azért mindig jobb a kedvem. De végülis rendben van ez így, olyan nagyon nem hiányzik semmi.

1 megjegyzés:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...