2011. június 11., szombat

Kuala Lumpur #1

Nem mostanában volt, hogy írtunk valamit, de Bali óta túl sok minden nem történt, talán csak annyi, hogy beütött a tél, amikor sok mindent nem is lehet csinálni. Nem mintha hideg lenne, nappal van 20 fok is, de ilyenkor azért néha esik, van hogy egész nap. Na de kit érdekel ez, mikor itt most Kuala Lumpur-ról lenne szó, merthogy közben mellékesen oda is eljutottunk. Akinek esetleg nem annyira ismerős mint mondjuk Miskolc, ez Malajzia fővárosa, külvárosokkal majdnem 6 millió lakos, felhőkarcolók, 66 pláza, ilyesmi.

Ezt az utat igazából nem terveztük, mert annyira nem olcsó ide eljutni, de úgy esett, hogy a főnököm kitalálta, hogy el kéne menni oda egy pár napra kis fejtágításra, illetve úgy általában megismerkedni az ottani emberekkel, letisztázni pár dolgot, stb. Merthogy a cégnek ahol dolgozom itt van a régiós központja, meg az egyik legnagyobb gyára is, hozzájuk képest mi kisvállalkozás vagyunk aki néha bedolgozhat nekik. Most azonban beütött egy szép nagy projekt, ahol úgy néz ki mi visszük el majd a balhét, és mivel ilyen kaliberű dolgokat még nem csináltunk, jó ötletnek tűnt egy kis módszertani eszmecsere az ottaniakkal.

Berni persze jönni akart, és elkezdtünk lobbizni, hogy a június 6-i héten menjünk, mert akkor odamehetünk már szombaton, hétfő ünnep, úgyhogy van 3 napunk meló előtt turistáskodni, aztán ő hazamegy kedden én meg maradok péntekig. Ez némi repülőjegy kavarás után össze is jött, és elég költséghatékony is lett, mert az első 3 napot kivéve minden szállás-kaja-pia-utazás költséget el tudok számolni. Na erről az első 3 napról, meg úgy általában a városról majd Berni fog írni, én most csak pár általános benyomást próbálok összeszedni, illetve később hogy milyen is volt a gyárban.

Malajzia vallásilag elég vegyes ország, de leginkább muszlim (70%), úgyhogy most éppen ezek nyomják el a kínai-indiai származású buddhistákat meg hindukat. Elnyomás alatt azt értem, hogy a nem muszlimok nagyon nem számíthatnak karrierre a közszférában, meg nem is teljes jogú állampolgárok. Szerencsére azért nem annyira agyatlan muszlimok ezek mint mondjuk az irániak, pár dolgot betartanak (alkoholtilalom, fejkendő), de például az arcukat meg az egész testüket nem takarják el a nők. Láttunk persze olyat is, valszeg más arab országokból jöttek, tényleg csak a szemük látszik ki, gondolom nincs melegük sem vastag feketében 40 fokban. De most komolyan, normális az a vallás ami ilyeneket kitalál? Meg milyen egy állat férj az aki ilyet rákényszerít az asszonyra? Jobb ha büdös lesz estére? Szakadjak meg ha értem...

Az időjárás stabilan bizonytalan, jó meleg, jó nagy páratartalom, és bármikor eshet, kint lehet izzadni rendesen, viszont bent meg mindenhol van légkondi. Az is viszonylagos mennyire gazdagok az emberek, statisztikailag pont mint nálunk, de azért a városközpont erősen fel van turbózva gondolom a többi rész rovására. Szóval bevásárlóközpontok mindenhol, rengeteg kajálda, piac, felhőkarcolók, mittudomén. Viszont annyira nem olcsó, pedig arra számítottunk, tehát olyan sok mindent nem vettünk.

Az emberek tök egyformák, mindenki alacsony (én sem a rizstől nőttem nagyra), vékony, sötétbőrű (vagy kínai), a nők tulajdonképpen nem csúnyák, az elborultakat leszámítva normálisan öltözködnek, csak nehéz megmondani milyen idősek, mindegyik 16-nak néz ki. A férfiak meg csak szimplán olyan kis szerencsétlenek. Angolul valamilyen szinten mindenki beszél, bár kicsit gyorsan és furcsa kiejtéssel. Itt is rengeteg fiatal van, és Balihoz hasonlóan mindenkinek van munkája, még akkor is ha nem csinál semmit, minden munkára 3x annyi embert vesznek fel olcsóért mint kellene.

Az autók 70%-a Proton márkájú, ezt csak itt gyártják, amúgy Mitsubishi koppintás, és elég silány minőségű is, 1-2 év múlva általában már nem működik mondjuk az ablaktekerő vagy az ajtót nem lehet kinyitni, meg úgy általában rohad és/vagy esik szét. Viszont itteni fizetéshez képest nagyon drágák az autók, mert az importokra durva vámot vetnek ki, amiből aztán fenntartják a Proton gyárat. A közlekedés olyan Balis, mindenki megy mindenfelé, ha 3 sáv van felfestve akkor 4-ben mennek, ha 4 akkor legalább 6-ban, valaki mindig próbál befurakodni oldalról, nem fehér embernek való ez sem. Indexelni nem szokás, meg sebességkorlátok sincsenek, dugó viszont van.


A kajákkal vigyázni kell, ki lehet fogni nagyon jót és nagyon rosszat is. A végén én már nem akartam kockáztatni, ettem inkább szendvicset. Amúgy nyilván a mindenféle rizs alapú ázsiai konyha a domináns, de nehéz megkülönböztetni a maláj kaját mondjuk a vietnamitól. De legalább olcsók a kaják, viszont nem is nagy adagok. Úgyhogy a rizsből is elegem lett, meg a mindenféle összekaszabolt csontos húsokból is (volt ahol ollóval vágták), a gyalázatos szószokról nem is beszélve. A képen látható az egyik legszarabb volt, amit ettem.


Volt egy utca, ahol egymás mellett vagy két tucat ilyen-olyan kifőzde volt, fűszeres csirkeszárnyakat, tengeri herkentyűket meg még csomó mindent sütöttek az utca két szélén, de aznap már ettünk szerencsére, úgyhogy csak gesztenyét vettünk. Jobb is így, sokmindent összeszedhettünk volna, azért nem volt a higiénia csúcsa, bár sok turista bepróbálkozott valamivel.


Folyt. köv.

2 megjegyzés:

  1. Sziasztok nagyon tetszett az egesz tortenet amiket itt leirtatok .Csak annyit szeretnek kerdezni hogy hol tudnam veletek felvenni a kapcsolatot mar mint emailen keresztul mert lenne egy ket kerdesem ha nem baj.Elore is koszonom

    VálaszTörlés
  2. Szia!

    Ha jobb oldalon a nevemre kattintasz, elvileg ott fent van a mailcímem.

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...