2014. december 30., kedd

Ház projekt #8 - Helyzet év végén

Ha még emlékeztek, ott hagytuk abba két hónapja, hogy nagy nehezen felkerült a tető és azt hittük, hogy két-három hétre vagyunk csak attól, hogy be lehessen zárni a házat. Lett belőle egy hónap, ami az egyik oka annak (a lustaság mellett), hogy ez a poszt csak most születik meg. Úgy nehéz írni, hogy először nem történik semmi, utána meg túl sok minden történik egyszerre. De most ugye karácsonyi szünet van, tehát senki nem nyúl hozzá két hétig (mondjuk a sok ázsiai nem keresztény szaki akár dolgozhatna is), úgyhogy akár össze is foglalhatjuk, hogyan is állunk. További képekért ide kéne kattintani.


Az úgy volt, hogy a vakoló emberke először nem jött, majd annyira nem dolgozott, így ezzel el is repült vagy három hét. Na jó ebben benne volt a plafon is, mert itt az a divat, hogy először csak durván bevakolják a falakat (mármint belül), aztán megcsinálják a plafont meg körbe azt a stukkószerű bizbaszt a plafon alatt aminek nem tudom a magyar nevét (angolul "cornice"), aztán a vakoló visszajön és gyakorlatilag fehérre meszeli a falat meg simára csiszolja. Persze hogy napok teltek el úgy, hogy éppen senki nem csinált semmit, a vakolónak különösen nehezére esett visszajönni. A plafonos csapat meg olyan gyors volt, hogy elfelejtették tanulmányozni a tervet és hát vétettek egy-két hibát, ami miatt ők is jöhettek vissza. Amíg meg ezek ketten bénáztak addig meg nem lehetett csinálni semmi mást. Utána viszont egyből jöttek az ablakok (eddig csak a keret volt benn), és felcsillant a remény, hogy talán be lehet hozni ezt az elvesztegetett időt.

Naná, hogy megint nem történt semmi hetekig. Apró maszatolások itt-ott, berakták a belső ajtókat, kis festés (ajtók, eresz), néhány polc, megjött a fürdőkád is, de ezek együtt nem tűntek két napi munkánál többnek, sokszor napokig semmi változás. Tudom, mert már szinte naponta jártam ki, de minek. Ezt nyilván szóvá is tettük, ment is a buildernek egy nem túl barátságos levél, benne néhány ötlettel hogy mit is kéne csinálni de azonnal, ha esetleg nem tudnák. Természetesen jött vissza a szokásos "mi mindent megteszünk" levél, úgy tűnt sokra nem megyünk az anyázással, de aztán lehet hogy mégis, mert hirtelen úgy felpörögtek az események, hogy csak kapkodtuk a fejünket. Lehet persze, hogy amúgy is így tervezték, de szeretném azt hinni, hogy inkább a fenyítés használt.

A szünet előtti két hétben tehát végre belül is elkezdtek helyükre kerülni a dolgok. Nagyjából befejezték az összes beépített szekrényt és megérkeztek a fürdőszoba és konyhabútorok is. Ez utóbbira még nyilván jön a gránit lap, bár kétségkívül praktikus lenne, ha felülről is be lehetne nyúlni a szekrényekbe. De a leglátványosabb kétségkívül a két fürdőszoba lelapozása/csempézése volt, így ezek már kinéznek valahogy, csak a csapok meg a tükrök hiányoznak. A csempézésnél mondjuk volt egy kis gubanc, mikor már a hátsó fürdőszoba felénél voltak, akkor jutott eszükbe, hogy nem lesz elég a csempe. Több meg nem volt, mert ezt a fajtát megszüntették, viszont volt ugyanilyen kisebb méretben, úgyhogy kénytelenek voltunk a zuhanyfülkénél a kisebbeket is használni. A baj csak az volt, hogy a fasza csempéket felhasználták olyan helyekre ahol tökmindegy, például mosókonyha meg WC, szétvagdostak egy csomót feleslegesen, ahelyett hogy kezdték volna a fürdőkkel, aztán ami marad az a harag. És még nekem kellett meló után odarohannom megoldani a problémát, mert a fogatlan maláj burkolónak olyan elképzelései voltak, hogy megnézhettük volna magunkat. Így viszont jól néz ki szerintem. Ez a lapozást mondjuk csak a vizes helyiségekre szólt, a konyhát-nappalit nekünk kell majd intézni, már találtunk is egy burkolót olcsóért, valamikor január végén esedékes a munka, de a járólapokat már kiszállíttattuk a többivel együtt, így spóroltunk egy kis szállítási költséget. Ekkor már csak rákérdeztünk, hogy mégis mikor tervezik bezárni a házat, megvárjuk még ellopják a cuccot vagy mi van, gyorsan le is esett nekik, hogy a kulcsot nem kapták meg az ablakos/ajtós beszállítótól, de aztán az is meglett, úgyhogy már csak betörni lehet.

Végül még lebetonozták a garázst és hátul a teraszt is, erről nincs véleményem, mezei betonnak látszik. A kocsifeljárót majd mi intézzük, mégis olyan szép beton lesz jó drágáért, mert ez tűnik a legtartósabb megoldásnak, remélhetőleg az is meglesz január végére. Azt hittük ennyi, de karácsonykor észleltük, hogy már a plafon is le lett festve, és most hogy így visszanéztem a képeket úgy néz ki már hetek óta megvan, csak valahogy nem tűnt fel. A falakat majd átadás után szintén nekünk kell lefestetni, a builder elég barátságtalan árat mondott erre, de úgy néz ki találtunk egy magyar festő srácot aki majd jól megcsinálja.


A legnagyobb gondunk amúgy egyáltalán nem a fentiekkel volt, hanem a vízórával. Igen, azzal. Az egyik betonos srác ugyanis rámutatott, hogy nem jó az ott a kocsifeljáró szélén. Nézem, és tényleg ott van, nem valahol eldugva a fal mellett, vagy lesüllyesztve, vagy egy szekrényben, hanem csak úgy kilóg a homokból, aztán betonozzam körbe vagy amit akarok. Nyilván már hónapok óta ott van, csak eddig azt hittem ez valami ideiglenes dolog, mert annyira gáz, de kiderült, hogy nem. Itt ez a módi, ha szerencséd van nincs útban, amúgy meg fizess sok száz dollárt ha nem akarod, hogy szem előtt legyen. Ment a levél a vízműnek, a buildernek, a telek fejlesztőjének, hogy akkor ez miért is van a feljáróm közepén (na jó csak 10 centit lóg be, de akkor sem biztonságos). Ezek hárman oda-vissza tologatták a felelősséget, szerintem mindegyik ludas valamennyire, de talán a fejlesztő a hunyó, mert szerinte ez így rendben van, mert a terven is ez van. Ja akkor jó, én kérek elnézést. Arra már nem válaszoltak, hogy miért gondolta a tervező, hogy ez így jó. Szóval nyilván senki sem fizeti az áthelyezését, de talán nem is kell, mert a builder vízvezeték szerelője el tudta egy kicsit görbíteni vagy mit csinált, így most már húsz centivel kijjebb van. Mondjuk nem lesz szép így sem, majd valamit ki kell rá találni később, sajnos rohadt drága lenne lesüllyeszteni és rárakni egy csatornafedőt.

Ilyen volt, a fenti képen látni, hogy már kijjebb van

Szóval itt tartunk és izgatottan várjuk, hogy mi lesz januárban. Elvileg ami hátra van azt bőven be lehet fejezni egy hónap alatt, de már február közepét pedzegették, aminek nyilván nem örülünk, szerintem nem kell ennyi idő. Csak be kell fejezni a konyhát, berakni a csapokat, a konnektorokat, a világítást és a garázsajtót, esetleg kis hibajavítgatás azt szerintem kész. Közben mi intézzük a lapozást, a feljárót, a légkondit, átadás után meg a festést, a kerítést és a füvesítést. Ha senki sem bénázik, akkor szerintem reális egy február közepi költözés, majd megpróbálok kiszedni belőlük valami dátumot, mert ilyen közel a végéhez már illene tudniuk. Karácsonykor amúgy bevásároltunk, hogy ne egy üres házba költözzünk majd, de erről majd legközelebb. Addig meg Buék!

1 megjegyzés:

  1. Sziasztok!

    Átböngésztem a blogotokat, mivel én is tervezem szülőhazám elhagyását, és nagyon tetszett.
    Építőmérnökként azért pislogtam pár helyen a házépítési beszámolóitokat olvasva. :)
    Dícséretes, hogy téglából építkeztek, bár személy szerint semmi bajom a könnyűszerkezetes házzal sem, leszámítvan, hogy a falai nem tartják a meleget.
    Ennek amúgy van oka?

    Egy kalappal a ház befejezéséhez. Várjuk a képeket a kész állapotokról.

    István

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...