Phuket bevezető

Megjártuk Thaiföldet. Érdekes volt; sajnos nem mindig pozitív értelemben. Ebben a bejegyzésben az általánosságokról lesz szó, a kirándulásainkról a későbbiekben írunk.


Miért Phuket?

Phuket Thaiföld turisták által egyik legfelkapottabb helye, így sokan megkérdezték, hogy miért pont ide jöttünk. Igaz, hogy sok kevésbé látogatott sziget van, ami biztos sokkal szuperebb, viszont Phuketre van közvetlen repülőjárat Perthből, ha pedig más helyet választunk, át kellett volna szállnunk. Összesen 9 napot töltöttünk Thaiföldön, viszont ha más úti célt választunk, az első és az utolsó napunk elment volna az utazással. Ezen kívül Phuket környékén rengeteg látnivaló van, sok apró sziget, ahova kirándulni lehet, szóval ez is Phuket mellett szólt.


Patong

Phuket nyugati felének közepén, Patongon szálltunk meg; ez a sziget legnagyobb turistaközpontja. Van egy hosszú strandja, tele nyugágyakkal, jet skikkel és motorcsónakokkal – ez utóbbi kettő kicsit zavaró. Apálykor egész jól néz ki.

Dagálykor már nem ilyen jó a helyzet, mert a strandot ellepi a víz, és csak egy keskeny rész marad, ahova a víz kihordja a szemetet. Persze a helyiek ilyenkor is árulják a napágyukat jó pénzért, de eszükbe sem jut összetakarítani, hogy az embernek kedve is legyen strandra menni.

A város maga nem nagy szám. Ez például a főutca. A sok emberen, éttermen, báron és utcai áruson kívül sok minden más nincs itt. Minden utca hasonló.

Az utcákra jellemző a rengeteg villanyvezeték; ezek néhol félelmetes hangot adnak ki, az ember feje felett egy-két méterre.

Sok helyen van kirakva ételáldozat, ahol kipakolják az ananászt, kókuszdiót, felbontott Fantát szívószállal, stb. (Ez persze más városokra is jellemző, de még a hotelünknek is volt saját áldozathelye.)

Időjárás

Június első hetét töltöttük Phuketen. Mivel csak 20 nap szabink van egy évben, igyekszünk minden nyaralást ünnepnap környékére időzíteni, és június első hétfője Nyugat-Ausztráliában ünnepnap. Június nem a legideálisabb hónap a Thaiföldi utazásra, mivel a száraz évszak decembertől márciusig-áprilisig tart. Viszont elvileg június a legszárazabb hónap az esős évszakban, és mindenhol azt olvastam, hogy mennyivel jobb ilyenkor utazni, mint főszezonban, mivel sokkal kevesebb a turista, és egész nap süt a nap, csak késő délután esik. Na ez nem igaz. Lehet, hogy sok ilyen nap is van, de ha az ember pont kifog egy rosszabb hetet, az eléggé elrontja a nyaralást; mi sajnos kifogtunk két nap esőt. Ezen kívül, amit senki nem említett a neten, hogy még ha jó idő is van, monszunidőszakban óriási hullámok vannak, ami kellemetlenné teszi a hajós kirándulást is.

Annak ellenére, hogy elég sokat esik itt az eső az év során, egyáltalán nincsenek felkészülve, pár óra eső után néhol már térdig kell járni a vízben.

Ételek

Az étkezés része az útnak kifejezetten pozitív volt. Ettünk mi mindent és mindenhol: utcai árusnál palacsintát, kókuszdiót, sült és főtt kukoricát, frissen préselt gyümölcsleveket, sült húst és belsőségeket, ettünk nívósabb és kevésbé nívósabb éttermekben, és plázában is, és azt kell mondjam, hogy szinte az összes étel és ital nagyon finom volt. Egyetlen egyszer kaptunk olyan kaját, ami nem volt igazán jó; ez egy pláza eldugott kajálda részében volt, ahol rajtunk kívül nem nagyon volt fehérember, senki egy szót sem beszélt angolul, és messze ez volt a legolcsóbb kaja, amit ettünk.

Életünkben először ittunk friss kókusztejet. Nem mondom, hogy isteni finom, de nem rossz, garantáltan 100%-os gyümölcslé tartósítószer nélkül, és annyiba kerül, mint egy üdítő, szóval én ittam ilyet szinte minden nap. Amikor nem kókusztejet, akkor mangólevet (friss mangó kevés vízzel turmixolva, cukor nélkül, isteni); van mindenféle gyümölcsből, de a mangó annyira bejött, hogy mást meg sem próbáltam.

Ez volt az egyik kedvenc kajám, tintahal és rák zöldségekkel, thai módon:

Életünkben először megettünk egy egész homárt is. Sokkal olcsóbb itt, mint Ausztráliában (persze a helyi ételekhez képest itt is drága), szóval gondoltuk, miért ne. Nem rossz, de annyira nem jó szerintem, mint amilyen drága, főleg, hogy elég kevés benne a hús. De azért egy életben egyszer jó volt megkóstolni.

Emberek

Az emberek nem tettek túl jó benyomást, sajnos volt sok rossz tapasztalatunk. A legnagyobb probléma, hogy nem beszélnek angolul. Persze van kivétel, de aki beszél, annál meg sokszor az a probléma, hogy baromi gyorsan mondja a magáét, a tipikus ázsiai akcentussal, és hát néha nehéz őket megérteni. Elmentünk például egy nagy outletbe, sok boltban voltunk, mindenhol rengeteg eladó volt, és egyetlen egy jött oda és kérdezte meg, hogy mit akarok, és próbált segíteni; az összes többi csak ült, vagy inkább elkerülte az embert, és feltételezem ez is azért lehet, mert nem tudnak velünk kommunikálni.

Amikor megértik, mit szeretnénk, akkor is volt olyan, hogy nem segítettek. Például utolsó este a hotelben vacsiztunk, és Attila kérte, hogy a választott ételében szereplő zöldségeket cseréljék le krumplira. Kellett vagy két perc, mire a pincérnek leesett, hogy mit akarunk, de ezután nem azt mondta, hogy OK kedves vendég, segítünk, ahogy tudunk, hanem azt mondta, hogy á, úgyse sok a zöldség. Mondtuk mi, hogy hiába nem sok, Attila akkor sem fogja megenni, és mégis kihozta a kaját zöldségekkel.

Egyik esős nap autót béreltünk. Életünk legrosszabb bérelt autója volt, váltani alig lehetett, a dombra alig ment fel, de a legnagyobb gond az volt, hogy reggel nem akart elindulni. Kértem a recepción egy telefont, és felhívtam a tulajt. Miután mondtam neki, hogy nem indul az autó, elkezdett velem üvölteni. Félpercenként kértem, hogy lassabban beszéljen, és halkabban, mert nem értem, de nem, még levegőt sem vett. 10 perc után beleüvöltöttem én is a telefonba, hogy most hallgasson, és odaadom egy thainak a telefont, mert én ebből egy mukkot nem értek. Persze azt mondta, hogy azért nem indul az autó, mert biztos rajta hagytuk éjjel a lámpát, ami persze hülyeség. Azért elvárná az ember, hogy amíg a turista fizet a helyieknek (nem kevés pénzt), addig a helyiek megpróbáljanak normálisan viselkedni, de ez egyelőre nem jön össze nekik.

Beszéltem egy öt éve ott élő angol pasassal is, ő is azt mondta, hogy sokszor annyira gyerekesek. Tényleg ilyenkor látszik, hogy a normális oktatási rendszernek azért megvan az előnye.

Feltűnően sok thai fiatal nőt láttunk középkorú és idősebb fehér férfival; volt olyan, hogy egy plázában ültünk egy asztalnál, és a körülöttünk lévő 4 asztalnál mind thai nő - fehér pasas pár ült, az egyiknél még a nő gyereke is ott volt. Persze, persze, biztos szerelemből vannak együtt... Az volt még érdekes, hogy a legtöbb ilyen nő nem volt túl szép, mert gondolom a szép lányoknak itt is van jobb dolguk, mint idősebb fehérembert boldogítani; egy alkalommal a strandon egy olyan csúnya nőt ölelgetett egy pasas, hogy én ijedtem meg.

Amúgy meg sok érdekes ember van, sokan olyan gnómnak tűnnek; láttunk pl. 6 ujjú embert. Nagyon sok meleg van, és teljesen elfogadott, hogy a férfiak nővé operálják magukat. Voltunk egy úgynevezett ladyboy shown. Néztem tüzetesen minden fellépőt, kerestem az Ádám-csutkákat, de a mai napig nem tudom, hogy hány nő és hány férfi volt a fellépők közt; bármilyen hihetetlen is, valószínű az összes pasas volt.

Közlekedés

Sok az autó és a motor, de közel sem olyan rossz a helyzet, mint Balin. Béreltünk autót és motort is, és nem volt gond a közlekedéssel. (Hozzá kell tenni, hogy mindkét helyen bal oldali közlekedés van, tehát aki ezt még nem próbálta, annak elsőre azért kicsit nagyobb lehet a kihívás.) Táblák is vannak rendesen, tehát elég könnyen oda lehet találni bárhova.

A reptérről a hotel fele menet láttam egy kis teherautót, a platón tele emberrel; jól kinevettem őket, aztán két órával később már én is egy ilyenen ültem, mert a hotelből ilyennel hordtak le minket a városba és a strandra.

Összességében sajnos ez volt eddigi életünk legkevésbé jól sikerült nyaralása, aminek 3 oka volt:
1. Az időjárás.
2. Az emberek.
3. A csoportos kirándulások minősége. Két ilyenre mentünk el, majd később írok róluk részletesen, de egyik sem sikerült tökéletesen.


Nincs más hátra, mint a búcsú, természetesen thai módra, mert itt még Ronald McDonald is máshogy köszön.