Ház projekt #3 - Mert ráérünk...

Sajnos sikerült megint két hónapot blogolás nélkül tölteni, kifogás most is van, én mondjuk egyfolytában tanulok, Berni meg leginkább színekkel, járólapokkal meg ajtókkal van elfoglalva asszem. Mindenesetre mea maxima culpa, reméljük ezután másképp lesz.

Repülés Ausztráliába

Közkívánatra ez a poszt egyrészt arról fog szólni, hogyan is lehet ide eljutni, másrészt magáról a repülésről és hogy én azt mennyire élvezem. Szóval ez inkább azoknak lehet érdekes akik egyáltalán nem, vagy csak egyszer-kétszer repültek, a többiektől meg elnézést kérek, biztos van egy rezsifórum a környéken amivel tartalmasabban el lehet tölteni az időt.

Szóval Perth messze van, és nem is a világ közepe, mindössze egy éve lehet egy átszállással megúszni a mutatványt.

Ház projekt #2 - Építő(k) jelleggel

Letelt a múltkor beígért egy hónap, új év is van, asszem ideje folytatni a történetet. Mentségünkre szolgáljon, hogy voltunk síelni, aztán meg otthon is, 2014 eleje meg nem mindennapi szopatást hozott a munkában, illetve a laptop is nagyon meleg tud lenni 44 fokban. Nem mintha focizni jobban esett volna, esküszöm még délibábot is láttam gémeskúttal, előre sajnálom az Aranylábúakat ha véletlenül kijutnak Katarba. Ezen a ponton tíz perce gondolkodom, hogy kössek át az igazi témára, de reménytelen, úgyhogy csak bele a közepébe.

Ház projekt #1 - Kell egy telek

Volt egyszer egy cikkünk arról, hogy miket tervezünk a közeljövőben, most hogy itt maradtunk. Az elmúlt hónapok azzal teltek, hogy elkezdtünk az ott leírtakat kipipálni, ezért például nem is volt időnk a bloggal foglalkozni sem.

Cairns, kapu a Nagy Korallzátonyhoz

Na ezt a „hangzatos” címet sem én találtam ki, csak próbáltam a város szlogenjét (Gateway to the Great Barrier Reef) normálisan lefordítani.

Cairns egy 150 ezres kisváros a Korall Tenger partján, és mivel itt viszonylag közel van a korallzátony a parthoz, nagyon sok egynapos kirándulás és többnapos búvárprogram is innen indul, mint például a mi három napos túránk. A part közelében van pár drágább hotel is, de a város mégis inkább a „hátizsákos”, fiatal turisták mekkája; nagyon gyakori látvány a mezítlábas fiatal egy pack sörrel a kezében.

A verseny ami megállítja az országot

Minden November első keddjén keleten délután 3-kor, nyugaton délben pár percre megáll az élet. Victoria államban ez konkrétan munkaszüneti nap, de máshol is garantáltan megszakad a munka és mindenki a tévét kezdi bámulni. Ennek oka egy krikettmeccs nyavalyás lóverseny, ami tart mindössze három percig, mégis mindenki megőrül érte, számomra felfoghatatlan, hogy miért.

Merülés a Nagy Korallzátonynál

Az előző posztban megénekelt túrából is látható, hogy ez nem az a pihenős vakáció volt. Másnap is fél hatkor keltünk, 7-kor már indult a hajó, ami három napig az otthonunk volt. Merthogy az igazi célja az utazásnak egy régi vágyunk megvalósítása volt, mégpedig hogy lássuk a Nagy Korallzátonyt, lehetőleg sokszor és közelről, azaz a víz alól. Ezt nem nagyon lehet a partról végrehajtani, mert a zátonyok elég messze vannak, akár 50-100km-re is. Akit egyébként érdekli hogy mi is az a Nagy Korallzátony, az klikkeljen ide, én ebbe nem mennék bele, elég csak annyi, hogy Ausztrália ÉK-i partjai mentén több ezer kilométer hosszú zátonyrendszer, egyben a Föld legnagyobb ökoszisztémája (magyarul van sok tengeri herkentyű). Na még azt, hogy ezt is Cook kapitány fedezte fel, és ha már ott volt meg is feneklett rajta.

Trópusi Queensland

Idén szeptember utolsó hétfőjére esett nálunk nyugaton a Királynő szülinapja, mely itt munkaszüneti nap; ezt megtoldottuk még két nap szabival, és meglátogattuk végre az észak-keleten található Queensland államot. Cairns városába érkeztünk repülővel helyi idő szerint hajnali 4-kor (perthi idő szerint hajnali 2-kor); ez az egyetlen közvetlen járat Perth és Cairns között, szóval nem volt sok választásunk az időzítést illetően. Szállást erre a hajnalra nem foglaltunk, inkább ott maradtunk még két órát a reptéren, kávéztunk meg átöltöztünk, én próbáltam aludni, de ahhoz túl sokan lettek nagy hirtelen.

Projektek

Azt hiszem az már nem újdonság senki számára, hogy rövidtávon egyelőre nem megyünk sehova. Iszonyatosan nehéz döntés volt, a szülők is kibírták röhögés nélkül, de be kellett látnunk, hogy ez itt tulajdonképpen nem rossz, jól megy az élet és a kilátások még jobbak. Viszont akkor már csináljuk komolyan, vágjunk bele pár dologba amivel végleg meg tudjuk alapozni itt a jövőnket. Tehát pár ilyen projektről lesz szó, melyeket az elmúlt két hónapban indítottunk el és az elkövetkező két évben szeretnénk learatni a gyümölcseit. Látom ma inkább leszek költői mint vicces, ez egy ilyen nap, bocsi...

Lombok: túra a dzsungelben

Gili nyaralásunk során a búvárkodást mindössze egy napra szakítottuk meg, hogy elmenjünk kirándulni Lombokra. Indonézia 18.307 szigetből áll, de a turisták túlnyomó többsége Balin összpontosul. Bali keleti szomszédja Lombok, és annak ellenére, hogy az út motoros hajóval csupán másfél óra, nagyon kevesen jutnak el ide. Mivel mi Lombok partjaitól pár kilométerre voltunk, úgy gondoltuk, hogy nem hagyunk ki ide egy kirándulást. A sziget valamivel kisebb, mint Bali (Lombok 4.725 km2, míg Bali 5.780 km2), de az Indonéz útviszonyoknak és közlekedésnek köszönhetően egy ekkora terület nem járható körbe egy nap alatt (négyzet alapon Lombok kb. 70x70km lenne). Alapvetően két féle egy napos túra elérhető a szigeten: a középső és déli részen városlátogatós - tengerpartos - kulturális, míg az északi részen vízeséshez túrázós programok elérhetőek; mi az utóbbit választottuk. (Vannak még két- és többnapos vulkánmászós túrák is, ez sajnos idő hiányában nekünk kimaradt.)