Albany

Esperance-ból nyugatra indultunk, és egy 480 km-es út után megérkeztünk a 30.000 lakosú Albanyba. Megtettük a Záhony - Hegyeshalom távolságot úgy, hogy 3 lakott településen haladtunk át, összesen kb. 500 lakossal. Utunkat egy kígyó bánta meg, aki rosszkor és rossz helyen próbált meg átmenni az úton.
Gyorsan bejelentkeztünk a kempingbe, ahol kaptunk egy brossúrát, az elején egy képpel, ahogy a kempinghez tartozó golfpályán kenguruk pihennek. Attila le is szólta őket, hogy biztos egyszer előfordult már, hogy kengurut láttak, gyorsan lefotózták, és azóta is azzal hirdetik magukat. Gyorsan sátrat vertünk, majd megcéloztuk az egyik közeli tengerpartot. Úton kifele a kempingből meg kellett állapítanunk, hogy a brossúra nem viccelt, tényleg vannak kenguruk. Kb. 30-40 kenguru legelészett állandó jelleggel a golfpályán, úgyhogy minden reggel és este őket csodáltuk:

A délutáni fürdőzés szuper volt, sikerült megint egy nagyon jó tengerpartot kifognunk: ember alig volt, a hullámok tökéletesek, úgyhogy body boardoztunk megint egy jót.

Másnap kirándultunk picit, Albany környékén is vannak gyönyörű partszakaszok:

Mivel itt szinte állandóan fúj a szél, kialakítottak egy szélerőmű parkot, melyhez közel is lehet menni:

Az egyik partszakaszon van a "The Gap" névre hallgató formátum, mely egy lyuk a sziklában, melyet a tenger alakított ki:

Ettől nem messze van a "Natural Bridge", azaz a természetes híd, szintén sziklából:

Ellátogattunk a Whale World nevű múzeumba, melyet egy bálnafeldolgozó üzemből alakítottak ki. Egészen 1978-ig zajlott itt a bálnavadászat, amikorra annyira lecsökkent a bálnák száma, hogy be kellett tiltani a vadászatukat. Szerencsére azóta szaporodtak, így ha szerencsénk lesz, télen a vándorlásukkor majd mi is láthatunk párat.

A múzeum nagyon informatív, meghallgattunk egy kb. 45 perces előadást a bálnavadászatról és a feldolgozásról, valamint képeket is lehetett nézni, hogy hogyan nyúzzák meg a bálnát, majd feldarabolják, és kifőzik. Hát nem lehetett egy szép munka...

Ez az egyik hajó, melyet bálnavadászatra használtak; fel lehetett menni a fedélzetére is:

A kép jobb oldalán található óriási tartályban tárolták a bálnaolajat:

Több csontváz is ki volt állítva, ez volt a legnagyobb:

Épp szilveszterkor voltunk Albanyban, és a Whale World-ből visszaérve alig találtunk egy helyet, ahol hajlandóak voltak kaját adni. Végül találtunk egy fish & chips gyorséttermet, mely előtt a halászok pucolták a frissen fogott halat, s egy pelikáncsapat várta a finomságokat:

Amúgy direkt úgy időzítettük, hogy Albanyban legyünk szilveszterkor, mivel ez volt a legnagyobb város az utunk során, és olvastuk a neten, hogy lesznek koncertek. Na hát a "koncerteket" 5 éves kor alatt nagyon élvezték a gyerekek, az idősebbek meg annyira nem érdekelték a szervezőket, úgyhogy nem volt maradandó élmény a szilveszterünk.

Még végezetül megemlíteném, hogy keleten és délen általában picit olcsóbbak az éttermek, mint Perthben és környékén, és az adagok is nagyobbak. Kedves férjem azóta is emlegetett kedvence Albanyban a báránysült volt, nem hiába: nem volt kis adag, és irtó omlós és ízletes volt:

Még mindig van vissza pár állomás a kirándulásból, ezekről a következő bejegyzésben írunk még.